Családi kilátó

A túrórudit mindenki szereti, házilag elkészíteni pedig igazán nem is olyan bonyolult, főleg ha jó módszert találunk. Az enyémek nem lettek szépek, viszont annál finomabbak.

Nem kedvelem a habos-babos, túlédes és túlkrémes sütiket. Igazából egy  pogácsára előbb elcsábulok, mint egy szelet tortára, persze vannak kivételek, ilyen lett ez az extracsokis minitorta is, amelyet nemrégen készítettem. Külsőre ugyan nem tökéletes, talán nem  nem is kell annak lennie, mert az íze kárpótol mindenért. Tanulság: "háziasszonyként" is nekiállhattok ennek a tortának, még akkor is, ha esetleg nem vagytok túl ügyesek. Sajnos én sem vagyok az, de lelkesedésem pótolja hiányzó készségeimet.

Szegény spenót, eleve hátrányos helyzettel indul, pedig nincs más bűne, csak hogy éktelen zöld. Ehhez képest azonban ételeink színezésére kiváló alapanyag, nálunk pedig a spenótos tészta a mai napig menő étel. Családomban valószínűleg időben magasra állítottam az ingerküszöböt, hiszen nálunk bárminek lehet zöld, avagy piros színe, nem okoz problémát. Nem kérdés, hogy a zöld piskóta is simán átcsúszott a szűrőn, leginkább azért, mert meglepően finom.

Magyarországon sajnos még mindig alacsony az egy főre jutó halfogyasztás, pedig a magyar halnak nincs párja. Szerencsére a boltok kínálata is egyre szélesebb, így alkalmunk nyílik megkóstolni idegen vízek élőlényeit is. Én afrikai harcsafilét vásároltam, amely egy viszonylag semleges ízű hal, így jól bírja az ízesítést.

Én, aki élből nem szeretem azokat az ételeket, amelyeket minden magyarnak falnia kellene, értsd: káposztát, sült hagymát és társait, teljesen rákattantam a lilahagyma lekvárra. Igazából sült húsok mellé ajánlják, de szendvics alapanyagnak is kiváló, rozskenyérre kenve, sajttal. Az elkészítése pedig igazán nem bonyolult, bátran próbáljátok ki.

Ma egy igazán nagyszerű rendezvényen jártunk, méghozzá a balatonlellei mezítlábas futáson. Magyar ember sajátja, hogy az elégetett kalóriát rögtön szereti pótolni, pontosan így voltunk ezzel mi is. Remek társaságnak készítettem kovászos kenyeret, hozzá házi kenőmájast. A combig érő vízben "futáson" túl, számomra a legnagyobb élményt az üres tál jelentette.