Eljött hát az idő, hogy megsüssem első kovászos kenyerem. Ha lúd, legyen kövér, ha kenyér, akkor pedig tönkölyös. Olyan receptet kerestem, amelyet családom ízléséhez, napirendjéhez tudtam igazítani. Szóval reggel bekevertem a tésztát, napközben pedig szépen hagytam kelni a konyha egy félreeső sarkában konyharuhával letakarva.
